A birkák körbe mennek, spirál alakban.
A középső csengős bárányt birka mód követik.
a. Mivel tovább nem tudnak menni agyongyúrják egymás, halomra pusztulnak.
b. A vezető birka módra való követése nem helyes, a birkák nem ismerik fel a vezetőjük alkalmatlanságát.
c. A csengős bárány tudatosan akarja felhívni a társai figyelmét arra, hogy a gondolkodás nélküli cselekedet nem vezet semmi jóra.
d. A csengős bárány átugrik a társai hátán, majd jót derül az összegabalyodott birkákon.
e. A birkák megállnak, leülnek énekelni, majd körtáncot járnak.
f. A csengős bárány felismeri, hogy nem menekülhet csak ha meghaladja a korlátait, átlép a harmadik dimenzióba (leugrik a falról), a társai ide is követik.
g. ?
Zalán: g. A csengős bárány egy karóhoz van kötve. Legelészik. Ahogy jár körbe a kötél tekeredik a karóra, majd elfogy. A bari kétségbeesve tekint az égre segítségért. (Elég, ha a vezető van korlátozva, a birkák követik. / Elég egy póráz. )
Tomaj: z. A birka birtokában van a megoldás, de azok akik nem szeretnék, hogy ez kitudódjon mások számára is, tudatlan birkákat irányítanak köréje, hogy állandó bégetésükkel nyomják el a hangját, hogy más meg ne hallja. De a birkának saját “műholdja” van, és rá fókuszálva gondolatait küldi szét a világba a tudást. A tudatlan birkák ezt nem veszik észre, mivel a tudatlanság súlya lehúzza a fejüket.
Zalán: Tomaj, te fogod? Ráhangolódtál? Mi a frekvencia?
Tomaj: Még dolgozom rajta, sok a zavaró tényező… de már néha hallom a csengettyűjét, de ebből egy a postás volt.
Zalán: “… a sötét lyukból egyre másra hívogatták a magával ragadó, fénylő, csengő-bongó hangzatos dallamok. – Nem dőlök be, ez is csak olyan lehet, mint a szirének éneke. – úgyhogy annak rendje és módja szerint el is nyomta a hangokat és ismét magányába temetkezett.” – a zavaró tényezők talán bent vannak?
Tomaj: Honnan vetted ezt a birkaságot?
Zalán: Valami meséből … “Bertold ráhangolódott, neki sikerült, vette az adást, megtalálta a frekvenciát. Áthangolódott a félelem hullámhosszáról a szeretet hullámhosszára. Megérkezett. És innét tisztán látta a boldogság könnyein keresztül, ami odaátról elképzelhetetlen volt, távoli és valószerűtlen: amíg nem szeretsz, nem élsz. A félelemben eltöltött idő nem számít az életedbe. Ha bármilyen formájával azonosulsz a félelemnek, a haraggal, a gyűlölettel, a nehezteléssel, akkor nem élsz, akkor nem Vagy. Bertold, most azon dolgozik, hogy hogyan tudja fenntartani ezt a frekvenciát … ” BT