Önbizalom

– Te Tas, miért van az “önbizalom”-ban az, hogy ön?
– Hát Bertold azért, mert ez a fogalom arról szól, hogy magadban bízol.
– És Tas, ki az, aki nem bízik magában?
– Például veled is volt ilyen Bertold. Emlékszel, amikor nem mertél belépni a sötét barlangba? Nem bíztál magadban, hogy be mersz menni.
– Emlékszem. Féltem. Az önbizalom nélküliség, akkor az a félelem?
– Hát az biztos, hogy az önbizalom hiánya nem egész egyénre utal, nem teljesre, félre. Ennek ellenére az önbizalomhiány nem azonos a félelemmel, de sok félelem erre vezethető vissza.
– És ha nem félek, hanem bátor vagyok akkor van Önbizalmam is?
– Végül is a félősnek a bátor az ellentéte. Ahhoz, hogy megtegyél valamit, ami nehéz számodra, ahhoz hinned kell magadban. Az ilyen tetthez bizony kell bátorság is.
– “Hinned magadban”- azt mondtad. Most bízni vagy hinni?
– A két fogalom nagyon hasonló. Úgy van, ha nem hiszel magadban, akkor másban sem tudsz igazán bízni.
– Te Tas, hogy nem lehet valakinek hinni magában? Hiszen “én” biztosan vagyok.
– Ez most nem olyan hit, mint amikor Istenben hiszel, hanem inkább olyan, mint amikor inkább bízol Istenben.
– De ha bízok Istenben, akkor hiszek is benne nem?
– Pontosan, jól mondod Bertold. Szóval a hinni, meg a bízni sokszor használható egymás helyett, de nem mindig.
– Te Tas, úgy rémlik, hogy az önhit, az rossz tulajdonság.
– Hát, ha túlzásba viszik, akkor állítólag rossz, ezt úgy mondják, hogy önhitt. Szerintem te erre gondolhatsz.
– Csak egy betű a különbség? Önhit, meg önhitt.
– Bizony, az önhittet beképzeltnek is szokták hívni.
– Beeee képzelt? Beleképzeli magába a bizalmat? De pont ez a lényeg, nem? Hogy hiszi, meg képzeli a bizalmat és akkor lesz önbizalma … Hogy van ez, Tas?
– Hát, valahogy így Bertold.