Még hogy a hímek nem költenek!?
Költő-toll: Az élet…
Csendes zivatar cseppjei
verik az ütemet a fejem felett.
Cserepek pergetik könnyeim,
mik az égből hullnak, s végül
a földé lesznek.
A földből virágok kelnek,
virágok melyeket könnyem táplál.
Gyönyörű kert, vidám virágokkal.
Kisüt a nap, a szirmok kinyílnak,
s a könnyek felszáradnak.
Ez a körforgás kell az életünkben,
nem lehet minden szép, de minden
szomorúságot vidámság követ.
És az apró örömök miatt szép az
élet.
H.T.
