Bertoldné kirakózik

– Bertold, mi van mostanában Bertoldnéval?
– Pázlé … puzzle … izé … kirakózik.
– Kirakózik? És mit rak ki?
– Oh, bármit. Úgy van, hogy bármilyen elemet egyből be tud helyezni egyből a helyére. Új módszere van.
– Miféle módszer?
– Felmászik a fára, onnét aztán felülről jól átlátja az egész kirakót és tudod nagyon éles lett a szeme és egyből látja, hogy hova való az elem.
– Hmmm, felülemelkedett és így szerzett teljesebb, átfogó rálátást.
– Bizony Tas, bizony. És tudod, azt már én is észrevettem, hogy csak úgy lehet egy-egy elemet a helyére rakni, ha felemeljük és a helyén rakjuk vissza, oldalról tologatva nem megy. Mert ugye úgy kapcsolódnak az elemek egymáshoz. És azért ilyen ügyes, mert kivilágosodott a gyapja.
– A gyapja? Kivilágosodott?
– Igen, igen, szebben ragyog mint valaha. Te mondtad korábban Tas, ha valaki kivilágosodik, akkor minden könnyen megy neki. És tényleg, tessék! Remekül rak mindent a helyére Bertoldné.
– Megvilágosodik.
– Tessék?
– Bertold, nem kivilágosodik, hanem megvilágosodik.
– Aha, ha te mondod.
– És mond Bertold, tudsz neki segíteni?
– Tudnék, tudnék, de nagyon gyors. Én is néha berakok egy elemet, de tudod Tas, én ezeket a kirakókat már régebben egyszer kiraktam és tudom, hogy mi jön ki belőlük. Nekem nem kell minden elemmel bíbelődnöm én tudom mi a megoldás.
– Ügyes vagy te is Bertold. … Akkor értem már miért van mindig fent.
– Bizony sokat van fent, rengeteg az energiája, viszont én alszom helyette is.
– Bertold, úgy gondoltam, hogy a fán fent.
– Ja úgy. Igen nagy dolog, hogy a birkák közül ilyen magasra jut valaki, azt mondja fantasztikus odafent. Legszívesebben megmutatná mindegyikünknek, tudod milyen?
– Persze, ismerem hatalmas a szíve.
– Bizony és az egész az enyém, imádom.